Liza utolsó kisfiúja mellé a leendő gazdi szeretett volna egy másikat is, hogy vidékről ne kelljen két helyre felutaznia és az összeszoktatással foglalkoznia. Így felajánlottam neki, hogy keresek itt Pesten egy eladó vadas kisfiút. Bármennyire is könnyűnek hangzott ez a kijelentésem, nem ment egyszerűen a dolog. Először egy budapesti mentett degucsalád befogadó gazdiját találtam meg, ahol már voltak elvihető gyerekek. Egy levelet váltottunk egymással, de többé nem jelentkezett. A második találatom egy dabasi fiatal lány volt, ahol a 2 hónapja vett három nőstény közül az egyiknek babái születtek. A lány elmondása szerint 3 lány és 1 fiú. Meg is beszéltük, hogy a kisfiút szeretném lefoglalni. Felajánlották, hogy elhozzák nekem a fiút ide, mert én nem tudtam volna lemenni érte. Teltek múltak a hetek, mikoris a kicsik elérték a 7 hetes kort. Utolsó pillanatban még kértem a kicsik nemiszervéről egy-egy képet, a biztonság kedvéért, nehogy egy kislányt hozzanak el. A képek végignézése után eléggé elkeseredtem, mert az összes képen kislányok voltak. Közben a kisfiúm leendő gazdijával is el kellett halasztanunk 2 héttel későbbre a találkát, mert egyszerűen nem volt vadas fiú degu sehol. Elkezdtem hirdetéseket nézegetni, ahol találtam egy 3 hónapos budapesti fiú testvérpárost. Ma délelőtt el is mentem az egyik fiúcskáért, és hamar kiderült, hogy igazából az egyik kisfiú az lány. Így azt az egy szem fiút el is hoztam gyorsan, hátha megelőzve a kistesója befedezését. Minden bizonnyal ez még nem történt meg, mert akkor nem lett volna ilyen egyszerű összeszoktatnom a kisfiúmmal. A vadas baba egyébként ugyanakkora, mint a kékem, holott egy hónappal idősebb. Hazaérve rögtön megtalálták az összhangot, azóta együtt laknak egy terráriumban, a gazdijuk vasárnap jön értük...