Lilike sajnálatos vetélése után (már előbb is megfordult a fejemben) komolyan elgondolkodtam azon, hogy be kellene szereznem még egy nőstényt. Viszont már tavaly is megfogalmazódott bennem az a gondolat, hogy az egy hím és egy nőstény páros elég nehézkesen működik. Sokat van a pár külön, ritkán születnek babák... Sokkal jobban, könnyebben és hatékonyabban lehet úgy tenyészteni, ha van egy hím és mellette több nőstény. Éppen ezért jutottam el arra a döntésre, hogy beszerzek Marci mellé két új nőstény degut. Véletlenek folytán találtam rájuk, és kedd óta már velem vannak. Ami a legcsodásabb, hogy semmi közük nincs Marcihoz, ugyanis a lányok szülei kereskedésből vannak. Az anyjuk vadas színű kék hordozó, az apjuk kék. Tehát megvan a vérfrissítés, a kitűnő genetika, ami nálam a legelső szempont.

Érdekességképpen lemértem az egyiket, mert nagyon piciknek és vékonynak tűntek 6 hetes koruk ellenére. 62 grammos volt a kis pehelykönnyű manócska. Kikerestem a jegyzetfüzetemből azt, hogy az én babáim hány hetesen szokták ezt a súlyt nyomni. A felfedezésem eléggé meglepett, mert találtam egy adatot, miszerint az egyik nálam született baba 3 hetesen 65 grammos volt. 6 hetes korukra pedig már a 100- at is mindig meghaladják. Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy nálam óriásbabák születnek, de attól függetlenül nem hiszem, hogy az ő súlyuk az optimális.